Bejelentkezés

 
 

Legfrissebb híreink

IV. Igazságügyi Kupa

2017.11.24

Pp. oktatás

2017.11.24

Programok

2017. november

HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 

Történet

A Zala Megyei Ügyvédi Kamara múltja, története

Az ügyvédi rendtartás tárgyában 1874-ben alkotott XXXIV. törvénycikk rendelkezett az ügyvédi kamarák felállításáról.

Még ebben az évben december 28-án Pauler Tivadar igazságügyminiszter körrendeletet bocsátott ki, melyben a törvény erejénél fogva meghatározta a felállítandó kamarák számát. E rendelet következtében az ország 27 városában alakult ügyvédi kamara, köztük Zalaegerszegen is. A hivatkozott  törvénycikk  17. § értelmében az egyes kamarák felállításánál az alábbi előírást tartalmazta: „legalább 30 ügyvédet foglaljon magába, és egy vagy több  törvényszék területére terjedjen ki.”

A zalaegerszegi kamarához – annak felállításakor – négy törvényszéki illetékességi terület tartozott: Csáktornya, Nagykanizsa, Kaposvár és Zalaegerszeg.

A Zala megyei ügyvédek a kamarai beosztás ellen élénken tiltakoztak, elsősorban a kanizsai, de a kaposvári ügyvédek is. Kanizsán már a kamarák felállítása előtt 1874-ben megalakult az „ Első Zalai Ügyvédi Egylet”,  így méltán remélték, hogy a kamara erre az egyletre épülve kanizsai központtal alakulna meg. Az egylet tagjai tiltakozó deputációt szerveztek a miniszterhez, Csengery Antal képviselő vezetésével. Tiltakozásuk azonban sikertelen volt, így a zalaegerszegi kamara illetékességi területe egészen az első világháborút követő időkig érintetlen maradt. A 20-as években részben az új országhatárok, részben a Kaposvári Kamara felállítása folytán a Zalaegerszegi Kamara illetékességi területe lecsökkent. Ez időtől csupán a zalaegerszegi és a nagykanizsai törvényszék területén működött.

Ez a helyzet  egészen 1946-ig tartott, amikor  az igazságügyminiszter az 51   /1946. számú rendeletével az egyes kamarákat, így a zalaegerszegit is feloszlatta, illetve a szombathelyi kamarába olvasztotta be. Hat évvel később a 3/1955. I.M. számú rendelet visszaállította a zalaegerszegi ügyvédi kamarát, melynek hatáskörét e rendelettel a Zalaegerszegi Megyei Bíróság területére határozta meg. Az újonnan felállított kamara működését 1955. november 1-el kezdte meg.

 

Egy 1887. decemberi kimutatás szerint ez ideig  az Egerszegi Ügyvédi Kamara lajstromába 172 tagot jegyeztek be. Ekkor a kamara elnöke Árvay István , helyettese Szigethy Antal, titkára Hajh István, ügyésze Horváth József, pénztárnoka Szalay Ferenc volt.

A I.  világháború után a kamara tagsága szinte felére csökkent. 1928-ban 121 főt regisztráltak.

1929-től a 40-os évek közepéig a kamara „örökös díszelnöke” volt Boschán Gyula.

1943-ban a tagság annak ellenére, hogy időközben a visszacsatolt területen élő ügyvédek is csatlakoztak – Alsólendváról 6, Csáktornyáról 4, Perlakról 4 fő – a tagok létszáma 113 főre apadt.  Elnökük ekkor Árvay László, elnökhelyettes Hajdu Gyula, Fillár Bozsay Jenő, ügyésze Németh István, pénztárnok Winkler István volt.

1958. december 28-tól 1992. január 17-ig dr. Takáts Ádám töltötte be a Zala Megyei Ügyvédi Kamara elnöki posztját, aki e mellett az Országos Ügyvédi Tanács elnökhelyettese is volt .

1992-től a kamara elnöke dr. Török Ferenc, titkára dr. Hári Tibor, elnökhelyettese dr. Pusztai Imre és dr. Károlyi Attila.

Ezen tisztségviselők a rendszerváltást követő, immár harmadik kamarai választáson 2002. január 21-én újabb négy évre kaptak bizalmat a kamara tagságától.

Kezdőlap...