A Zala Vármegyei Ügyvédi Kamara múltja, története
Az ügyvédi rendtartás tárgyában 1874-ben alkotott XXXIV. törvénycikk rendelkezett az ügyvédi kamarák felállításáról.
Még ebben az évben december 28-án Pauler Tivadar igazságügyminiszter körrendeletet bocsátott ki, melyben a törvény erejénél fogva meghatározta a felállítandó kamarák számát. E rendelet következtében az ország 27 városában alakult ügyvédi kamara, köztük Zalaegerszegen is. A hivatkozott törvénycikk 17. § értelmében az egyes kamarák felállításánál az alábbi előírást tartalmazta: „legalább 30 ügyvédet foglaljon magába, és egy vagy több törvényszék területére terjedjen ki.”
A zalaegerszegi kamarához – annak felállításakor – négy törvényszéki illetékességi terület tartozott: Csáktornya, Nagykanizsa, Kaposvár és Zalaegerszeg.
A Zala megyei ügyvédek a kamarai beosztás ellen élénken tiltakoztak, elsősorban a kanizsai, de a kaposvári ügyvédek is. Kanizsán már a kamarák felállítása előtt 1874-ben megalakult az „ Első Zalai Ügyvédi Egylet”, így méltán remélték, hogy a kamara erre az egyletre épülve kanizsai központtal alakulna meg. Az egylet tagjai tiltakozó deputációt szerveztek a miniszterhez, Csengery Antal képviselő vezetésével. Tiltakozásuk azonban sikertelen volt, így a zalaegerszegi kamara illetékességi területe egészen az első világháborút követő időkig érintetlen maradt. A 20-as években részben az új országhatárok, részben a Kaposvári Kamara felállítása folytán a Zalaegerszegi Kamara illetékességi területe lecsökkent. Ez időtől csupán a zalaegerszegi és a nagykanizsai törvényszék területén működött.
Ez a helyzet egészen 1946-ig tartott, amikor az igazságügyminiszter az 51 /1946. számú rendeletével az egyes kamarákat, így a zalaegerszegit is feloszlatta, illetve a szombathelyi kamarába olvasztotta be. Hat évvel később a 3/1955. I.M. számú rendelet visszaállította a zalaegerszegi ügyvédi kamarát, melynek hatáskörét e rendelettel a Zalaegerszegi Megyei Bíróság területére határozta meg. Az újonnan felállított kamara működését 1955. november 1-el kezdte meg.
Egy 1887. decemberi kimutatás szerint ez ideig az Egerszegi Ügyvédi Kamara lajstromába 172 tagot jegyeztek be. Ekkor a kamara elnöke Árvay István , helyettese Szigethy Antal, titkára Hajh István, ügyésze Horváth József, pénztárnoka Szalay Ferenc volt.
A I. világháború után a kamara tagsága szinte felére csökkent. 1928-ban 121 főt regisztráltak.
1929-től a 40-os évek közepéig a kamara „örökös díszelnöke” volt Boschán Gyula.
1943-ban a tagság annak ellenére, hogy időközben a visszacsatolt területen élő ügyvédek is csatlakoztak – Alsólendváról 6, Csáktornyáról 4, Perlakról 4 fő – a tagok létszáma 113 főre apadt. Elnökük ekkor Árvay László, elnökhelyettes Hajdu Gyula, Fillár Bozsay Jenő, ügyésze Németh István, pénztárnok Winkler István volt.
1958. december 28-tól 1992. január 17-ig dr. Takáts Ádám töltötte be a Zala Megyei Ügyvédi Kamara elnöki posztját, aki e mellett az Országos Ügyvédi Tanács elnökhelyettese is volt .
1992-től a kamara elnöke dr. Török Ferenc.