Vitarendezés bírósági közvetítéssel - Tájékoztató a mediációról
A bírósági közvetítés – vagy más néven mediáció – egy olyan hagyományos vitarendező, a peres eljárásoktól eltérő megoldás, amelynek célja, hogy az érdekelt felek kölcsönös megegyezés alapján egy, a jogvitában nem érintett semleges, pártatlan harmadik személy, a bírósági közvetítő (mediátor) bevonásával egyezséggel – megállapodással - rendezzék a jogvitájukat.
A bírósági közvetítői eljárás igénybevételének feltétele a peres, vagy peren kívüli eljárás megindítása, azaz a keresetlevél, illetőleg a kérelem – pl. felszámolási eljárás megindítása iránti - benyújtása. A közvetítői eljárással a peres eljárás megelőzhető, helyettesíthető, vagy a már elkezdődött per néhány hét után (maximum 4 hónap) párbeszéd útján létrejövő megállapodással és annak a felek kérelme alapján történő bíróság által jóváhagyott egyezséggel befejezhető. A bírósági közvetítő segítséget nyújt a felek közötti párbeszéd kialakításában vagy helyreállításában és segít abban, hogy a felek maguk találják meg problémájukra a megoldást. A bírósági közvetítésben a peres eljárás formalitásának mellőzésével kötetlenül kifejthetik álláspontjukat, a jogvita mögött húzódó valós okokat. A közvetítői eljáráson elhangzottakat a bírósági közvetítő titkosan kezeli, jegyzőkönyv, illetőleg feljegyzés - az írásba foglalt megállapodás kivételével - nem készül. Az így létrehozott megegyezés növeli a felek egymás iránti bizalmát, és javítja az emberi kapcsolatokat is, lehetőséget teremtve az esetleges későbbi együttműködésre.
Jogvitás ügyével bárki fordulhat a bírósági közvetítőhöz, tőle felvilágosítást kérhet a közvetítői eljárás céljáról, menetéről. A bírósági közvetítés a peres és nemperes eljárás bármely szakaszában az illetékességi szabályok betartása nélkül, egyoldalú vagy közös kérelemmel, bármely bíróság előtt kezdeményezhető. A perbíróságnál már a keresetlevélben is, vagy a panasznapon jegyzőkönyvbe foglaltan is előterjeszthető. Egyoldalú kérelem esetén – a bírósági közvetítő felhívására – az ellenérdekű fél beleegyezésével folytatható le a közvetítői eljárás, amelyben bizonyítási eljárásnak nincs helye, azaz bizonyítékok nem terjeszthetőek elő.
Bírósági közvetítéssel rendezhetők különösen
- családjogi viták úgymint: házasság felbontása, gyermekelhelyezés és megváltoztatása, kapcsolattartás, szülői felügyeletet érintő jogviták (kivéve szülői felügyelet megszüntetése), gyermek tartása, szülőtartás, házastársi tartás, valamint házassági közös vagyon megosztása iránti perekben;
- a szerződéses és szerződésen kívüli jogviták, kártérítés, birtokvita, szomszédjogok, gazdálkodó szervezetek egymás közötti vitái, örökösödési jogviták, a tulajdonnal, lakásbérlettel, társasházak jogával, valamint szolgalmi jogokkal kapcsolatos jogviták;
- munkajogi konfliktusok, így a munkáltató és a dolgozó között rendezhetők a munkabérrel, munkaviszonnyal, munkaszerződéssel kapcsolatos vitás kérdések.
Nincs helye azonban közvetítői eljárásnak:
- apasági és származás megállapítási perekben,
- szülői felügyelet megszüntetése iránti perekben,
- gondnokság alá helyezés iránti perekben,
- közigazgatási perekben,
- sajtó-helyreigazítási perekben,
- alkotmányjogi panasz esetén,
- végrehajtási perekben,
- házassági perekben a házasság érvényességének, illetőleg létezésének vagy nemlétezésének megállapítása, továbbá a házasság érvénytelenítése és a házasság felbontása tárgyában.
Amennyiben a feleknek sikerül megállapodniuk, az egyezségnek a jogvitával érintett rendelkezéseit a felek kérelmére a peres ügy bírósága jóváhagyja. A feleknek azonban nem származik abból sem hátránya, ha a közvetítői eljárásban nem sikerül megállapodást kötniük. Ez esetben bármelyik fél kérelmére a bíróság a peres eljárást folytatja és eldönti a jogvitát.
A bírósági közvetítői eljárás illeték- és költségmentes.
Amennyiben közvetítői eljárás eredményeként megállapodás jön létre, a felek:
a/ a peres eljárás folytatását kezdeményezhetik, melynek során a perbíróság a felek egyezségét jóváhagyja,
b/ peren kívül köthetnek egyezséget, és amennyiben a peres eljárás folytatását egyik fél sem kéri, a per 6 hónapi szünetelést követően megszűnik,
c/ peren kívül köthetnek egyezséget és kérhetik a per megszüntetését.
A közvetítői eljárásra figyelemmel kérhető az eljárás szünetelése is.
Ha a közvetítői eljárás nem eredményes, a 6 hónapi szünetelés tartama alatt a peres eljárás folytatása bármikor kérhető.
A fentiek esetében a perben érvényesülő illetékkedvezmények:
A bírósági közvetítő előtt kötött megállapodás esetén az eljárási illeték a peres eljárás illetékének
10 %-a, ha
- a felperes legkésőbb az első tárgyaláson eláll a keresetétől,
- az első tárgyaláson a per szünetelésére kerül sor, és a per e szünetelés folytán megszűnik (b/ pont),
- a felek az első tárgyaláson egyezséget kötnek (a/ pont),
- a felek a per megszüntetését az első tárgyaláson közösen kérik (c/ pont).
Az eljárási illeték a peres eljárás illetékének 30 %-a, ha az első tárgyalást követően az eljárás szüneteléssel, vagy a felperes keresetétől való elállása folytán szűnik meg, illetőleg a per megszüntetését a felek közösen kérik.
Az eljárási illeték a peres eljárás illetékének 50 %-a, ha az egyezségkötésre az első tárgyalást követően kerül sor.
A bírósági közvetítés Zala megye minden járásbíróságán igénybe vehető az alábbi telefonszámon történt előzetes egyeztetés után:
Dr. Vértényiné dr. Futó Gabriella bírósági közvetítő
Zalaegerszegi Törvényszék
8900 Zalaegerszeg, Várkör 2. „A” épület I. emelet 129.
Telefon: 06/92/501-000/2334
mobil: 30/9850742
E-mail cím: vertenyinefg@zalaegerszegit.birosag.hu